Duden. A halál háromszor

“Duden szó szótári jelentés 8.

Nachtrauern-megbánás:
vágyódással, csalódással vagy veszteséggel teli bánat.

Rokon értelmű szavak: bűnvád, sajnálat, töredelem, önvád.”

“Mi a Bajor Temetői Társaságnál reméljük, hogy kellően informáltuk és szórakoztattuk önöket a sírásás technikájáról, biztonsági előírásairól és kötelmeiről írt munkánkkal.”

Ha nem erről a könyvről lenne szó, ha csak egy kicsit is tudnám kevésbé mélyen átérezni, a cím az lenne: amikor a Halál is megszívja.
De egy ilyen könyvnél nincs helye holmi vicceskedő hatásvadászatnak.
Ez az a könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia, aki nem hisz azokban a szörnyűségekben, amik a II. világháborúban történtek.
Azoknak, akik megszűntek hinni .
Bármiben.
Az életben, az emberekben, a folytatásban.

Amikor Mark Zusak könyve, A könyvtolvaj kezembe került, egy darabig csak rakosgattam. Kicsit megriasztott az elején nagybetűkkel kiabáló ‘sorsfordító könyv!’ felirat.
Véletlen rátalálás volt, csak úgy bekerült a kosárba. Fogalmam nem volt róla, hogy a tavalyi év, vagy inkább a valaha olvasott könyveim legjobbjai közé kerül.
Aztán kinyitottam és elvesztem benne.
Gondolnád, hogy lehet a Halált sajnálni? Igen, lehet.
Vérző testek, összetört repülőgépek és játék mackók, elveszett, kóbor lelkek ideje van, hát igenis lehet sajnálni még őt is.
Sok a dolga, nagyon sok.

Lieselnek meg kell válnia a szüleitől, a testvérétől. Liesel nevelőszülőkhöz kerül. Háború van. Kell ennél borzasztóbb? Nem kell. És mégis van. Mert minden megtörténhet és meg is történik.
Liesel könyveket lop. Furcsa, ugye?A legszörnyűbb dolgok történnek és ő mégis azt tervezgeti, hogyan lopja el a következőt.
És közben ott van az a Saukerl papa, a Mama, a kérges és goromba és Rudy, aki lélekben igazából Jesse Owens. Rudy, az a Schaumens.
Meg még Max is. Ráadásul.
És Liesel a háború kellős közepén tanul. Megtanul írni, reménykedni, barátkozni, szeretni és szeretve lenni, életfenntartási okokból hazudni, lopni, és megpróbálni túlélni a túlélhetetlent.

Apró töredékeket keresni, amiben reménykedni lehet.
Érezni, átérezni. Azt, hogy soha többet. Hogy  a látszólag apró dolgok sem aprók. Hogy a véletlen beleszól.
És ott van minden sorában az az elcsépelt dolog, a kézzel nem fogható, meg nem vehető, ki  nem kényszeríthető, ami mindennél erősebb.

Megrázó és csodálatos könyv.
Ha sosem olvastam volna semmit, ez a könyv megtanítana rá, miért olvasnak mások.

Markus Zusak számomra teljesen ismeretlen volt idáig, a Wikipediáról tudom róla, hogy 75-ben született, ausztrál, két gyereke van.
Hogy zseniális, arról szó nem esik, de nem is kell.
Elég elolvasni ezt a könyvet.