A vörös. Lencselevesben is.
Néha jól jön a háznál a vörös.
Egészen zsenge koromban tudtam már, hogy nekem nagyon tetszenek a vörös pasik. Persze a jóképű fajtából, naná. Legyen soksok nem répaszínű haja, nagyon szép kék szeme és kerek szemüvege. Egy ilyen külzettel nálam már nyert ügye is van. Jó, meglehetősen ritka, hogy minden klappoljon, de én megtaláltam álmaim pasiját. Kék szem, haj is rendben, szemüveg is, ráadásul mindezekhez nagyon kellemes orgánum tartozik. Ahányszor megláttam, tuti volt, hogy én ott maradok bebetonozva és le nem veszem a szemem róla. Ez néha okozott problémát, lökdösődést, pikírt megjegyzések szálltak a légben, de nekem nem számított semmi, én csak bámultam.
Mostanra kinőttem, sőt már a nevét sem tudom, csak azt, hogy nagyon jól játszott minden filmben, még abban is, mikor valami erődös dolog volt és a másik híresebb volt a főszereplő, de az agy persze meg ő volt, ki is lehetett volna más?! (Jó, azért még mindig tetszik, bár a fénye kicsit megkopott)
De hogy a háznál jól jön a vörös.
Igen.
Pl. levest lehet, jót csinálni belőle.
Gyorsan.
A lencséből.
A vörösből.
Vöröslencse leves
1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 pici szárított chili
1 sárgarépa, apróra kockázva
1 pici zeller ”
~ 12 dkg vöröslencse (25 dekás zacskó fele)
2 nagy paradicsom
1 kk. őrölt koriander
1 kk. pirospaprika
pici gyömbér, reszelve
petrezselyemzöld
citrom
Hagymákat összeaprítottam és olajban, az összetört chilivel együtt átpirítottam. Beletettem a kockázott zöldségeket és az egyik paradicsomot. Ezek jókora nagy, ökörszív paradicsomok voltak. Ami itt az elején belement, azt felvágtam nagyobb darabokra és aztán kipecáztam a héjakat, amik szépen leváltak a párolás alatt. Persze aki nagyon precíz, dobja forró vízbe, mielőtt beleteszi az ételbe, fél perc után szépen hámozható.
Megfűszerezve pároltam 6-7 percig így együtt a zöldeket, ennyi idő alatt a paradicsom jól szétfőtt. Felöntöttem vízzel, beletettem a lencsét is és kb. 10 percig együtt fődögéltek. Nagyjából ennyi kell a vöröslencsének.
MIkor elkészült, csavartam bele citromlevet, nem sokat, csak épp érezhetőre, a maradék paradicsomot felkockáztam és a kimert levesbe tettem, megszórtam petrezselyemzölddel (korianderrel, ha lett volna) és aztán ez volt az ebéd.
Meg csiga.
Pudingos
MancsMűvek
KicsiKert
Nekem a vöröshaju lányok tetszettek mindig.Tömegben is kiszúrom őket.
De a lencse…brrrr.
Na ez az Cserke spori. Az ilyen bejegyzések miatt olvaslak.
Pazzo, határozottan jó ízlésed van.:))
A szép vörös nők gyönyörűek, tényleg. És a vörös lencse meg nem olyan, mint a barna, egyszer meg kellene kóstolnod. Vagy már igen?
Picidz, egy édes vagy, túlzol ugyan, de annyi baj legyen:)
Én is olvasnálak már, de lusta egy lusta vagy.
Juuuj, a szemüveges vörös hajú pasik nekem is a gyengém… viszont eccer majdnem lett is saját, csak sajnos már hófehér haja kerekedett addigra, meg nem valami passzos pöttyös bőre és kontaktlencsét hordott, mer’ azt mondta, a szemüveg öregíti. Hát nem voltam meggyőzve, bár lehet, 20 év múlva örülnék, ha.
Nade ezt a lencsét én máma megfőzöm ebédre, lesz ami lesz. Csak a gyömbérem kicsírázott, azt cserépbe rakom inkább. Reménylem a por is jó.
Huuuhh, hát ez annyira jó lett, meg sem bírtam várni vele az ebédidőt!!! Öröm, öröm, köszönöm, most a boldog ejtőzés jön…
Pojglykám, tudom én a vöröspasisdolgodat, de hogy ki ez a lencsésember???Gondolkodtam, aztán így maradtam.
És ezek szerint lett, ami lett…Jó az, ha tetszett a lé, kölcsönös az öröm.
Egyszer majd a többit is beleírom, lovagosebédet.
Megcsináltam, isteni finom!! Örülök, hogy Rád találtam, nagyon tetszik a blog, jó a szöveg, a receptek, a képek:)
Örülök, hogy Neked is ízlett és köszönöm szépen :)
hello!
lehet hogy furán fog hangzani, de én vöröshajú szemüveges vagyok kék szemekkel..:)
és hogy hogyan találtam/kerültem ide?
beirtam a keresőbe pont ezt a 4 szót :)
nagyon meglepödtem, hogy irták itt többen, mennyire odavannak az ilyen férfiakért!
nekem sajnos pont emiatt nincs sok önbizalmam..:(
Wayne, ez ugyan megérni némileg több szót, de látod, itt is egy csomó lelkes vöröshajúszemüveges-rajongó van. És még sokan vannak ám, akik hasonlóan vannak vele.
Vagy csak úgy egyszerűen a kedvességéért, a lényéért szeretnek meg valakit, függetlenül a külsőségektől.
Drukkolok, hogy egyet találj magadnak úgy igazából is!!:)
Köszönöm Cserke! :)
Ha még kívánhatnék is, biztosan természetes vöröshajú lányt választanék…!!:)
(“megérne némileg több szót?” kiváncsivá tettél.:))