Címke: rozsa

2008 július 29

Kalandom Witzigmannal

Titkon romantikus vagyok, vonzódom a holdfényes estékhez, szólhat zene, valami jó, legyen ott a kedves erős válla, amire támaszkodni lehet...

A világ zene nélkül olyan, mint a Nap fény nélkül, a nevetés vidámság nélkül, a hal víz nélkül: szárnyaszegett madár. Mintha arra lenne kárhoztatva az ember, hogy a Hold árnyékos oldalán vesztegeljen, ahonnan csak a sötétségre és a magányra nyílik kilátás…

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Pisquontuitban a tánc abból áll, hogy súlyunkat észrevételenül áthelyezzük egyik lábunkról a másikra.
A talpunk közben nem moccan.
A talpak között távolság öt centiméterrtől tíz centiméterig terjedhet.
A testsúlyáthelyezés illemtana mindenféle zenére és táncra vonatkozik, beleértve a szambát, a keringőt, a foxtrottot, a tvisztet, a shake-et és a beregi legényest. Születhet bármilyen új táncőrület, Pisquontuit könnyűszerrel móresre tanítja.
Ha a báltermet vállmagasságig átlátszó zselével töltenék meg, a párok mozgását az sem korlátozná. És ha már a zselénél tartunk, felérhet akár az orrlyukig, mert a táncosok úgysem beszélnek.

Kurt Vonnegut Míg a halandók alszanak