Kutyabaj?!
Igazán meg vagyok elégedve.
Igyekszünk mindent megtenni a kutyákért, hogy lehetőség szerint jól érezzék magukat.
Ezért is tűnt jó dolognak, hogy dr. Gombszeműt a sors hozzánk vezérelte, ugyanis Nagykutya erőteljesen unatkozott időnként.
Gondoltam, azon túl, hogy a kicsivel jót teszünk, mert befogadjuk, ajde jó lesz a másiknak is.
Na ja. Az az aprócska szépséghibája van a dolognak, hogy Alajosunk hiperaktív, örökösen felfokozott állapotban van, cibálja, kergeti, ugatja a nagyobbat, aki néha kínjában már bújik előle.
Mert ő már egy komoly eb, s nincs kedve állandóan birkózni.
Így van most két kutyánk, mind a kettő unatkozik, csak másképp.
Ezért is örültem, amikor ma hazaértem, s egy rendkívül boldog, csillogó szemű, lobogó fülű Gombszemű szaladt elém.
A szájában hosszú bajuszként lebegő, úgy 4 méternyi csöpögtetőcsővel, amit a fenyők alól kinyert magának. Gondolta, jó lesz az neki, és tényleg, pompásan szórakozott vele. A kis spriccelőket elhagyta valahol, meg azok szúrhatták is a száját, ugye.
Kisebbforma gutaütéssel küzdöttem, egész addig, míg meg nem láttam, hogy egy másik helyen is hiányzik vagy 5 méter.
Akkor megnyugodtam. Alapos egy állat ez. És mennyit dolgozhatott vele szegény, amíg több helyről is lerágta!!
Különben is, eszembe jutott, hogy úgyis jön a komor hideg, hát ki az az őrült, aki télvíz idején locsol??!!
Okkos kuttya ez, gondoskodik róla, hogy szét ne fagyjon a rendszer! :))
Na látod Cserkókám, nekünk meg ki kell hívnunk Belzebúbot hidegfelkészítős öntözőrendszerbizgentyűzésre. Neked meg dejó, máris megoldotta Gombszemű, ingyér
:-)
Ilyen egy rendes, hozzáértő kutyák ezek.
Egy garnitúrát ugyanis a drága nagyobbik rágott szét, ded korában…
Szegény pasi csak rámemelte a szemét, mikor meglátta, de nem szólt egy szót sem. Lehet, hogy neki is a víztelenítés jutott az eszébe. Csak az lehet!
Most nem értem, mit vagy úgy oda pár méter kis csőtől. Zazim a bőrcipőket szerette fiatalka korában. Három párat pusztított el belőlük,és csak az enyémek jöhettek szóba. Egy vadonatúj csizma volt az egyik áldozat (á 16 ezer Ft), az különösen fájt. Azt hiszem, neki is…
Ne gondold, hogy azt nem csináltuk végig, nagykutya, kiskorában szintúgy lábbelikkel edzette az állkapcáját. De neki nem fájt…:))
(Különösen a 44-es papucsokat szerette nagyon.)
Ma azon morfondíroztunk, hogyan lehetne a csöveket biztonságban tudni, aztán valahogy az lett a vége, hogy a kutyákat kellene kihajítani, úgyhogy kudarcba fulladt az agytorna.
:) látom máshol sincs ez másképp! nyáron én is hazahoztam egy új négylábút, gondolván, hogy az öreg kuvasznak legyen segítsége a házőrzésben :) tekinettel a korábbi élelem forrás megszűnésére egy “kisebb fogyasztású” puli tipusú eb költözött hozzánk. namost, ez a kis pimasz két pofára tépi ki az öreg kuvasz szőrét, cibálja a fülét, az meg szerencsétlen menekül! a slag még köszöni jól van, eddig 3 pár papucs, egy keti cipő és egy pár szandál esett áldozatul….
hihi:) nekem két pár csinicipőm, egy túraszandálom és 3 melltartómba került, hogy két hétig egy lakásban laktam a bátyámék kutyájával. Ezek természetesen mind a becipzározott utazótáskámból kerültek elő.
De a legjobb az itthoni kutyánk volt. Leszedte a rendszámtáblákat. Előbb még belekerült egy éjszakába, később kb. húsz perc alatt végzett bármilyen típussal.
Ezek a legjobbak, ezek a szorgos kutyuk.
Chilii, ez is pulinak álcázta magát, csak később derült ki, levetkőztetve, hogy inkább terrier. A többi stimmel. Úgy látszik, a másik nálatok is nagy, de jámbor kategória :))Az a pár lábbeli meg, na mondd…
Zsuzska!! Nahát! Örömmel látom, hogy nem dolgozod magad hóttra. De jó! Rendszámtáblás kutyáról még nem hallottam. Ez az a szegény, akit a vonat?
És voltam Pinceszínházban ott arra. Nagyon jó volt!!