Segítsüti Mimának

Szerző: · 2015 szeptember 23

Címke:

Kedvelt bejegyzések

2 hozzászólás

  1. mima szerint:
    2015-09-25 - 12:46

    És öröm volt újra a sütidet enni! (Remélem, hogy a Pasik nem olvassák a blogodat, mert akkor jaj lesz nekem, hogy ők még nem kaptak belőle.) Remélem, sütsz még nekem :)

  2. Cserke szerint:
    2015-09-26 - 17:14

    Öröm volt újra Neked sütni! Remélem nem buktál le:) Rajtam nem fog múlni:) és köszönet még egyszer!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Követés:

Copyright © 2014 Vágott Vegyes. Minden jog fenntartva.

Az oldalon (és a cseresznyekert.blog.hu, eteto.blog.hu, eteto.freeblog.hu oldalakon) szereplő összes tartalom az oldal szerzőjének tulajdona.

(Szerzői jogról szóló 1999. ÉVI LXXVI. törvény)

A szerző beleegyezése nélkül kizárólag a kezdő néhány mondat és a hivatkozás erre az oldalra mutató linkje idézhető bármilyen formában.

E-MAIL: cserke@vagottvegyes.hu -------------------------------------------------------------------------------------

A világ zene nélkül olyan, mint a Nap fény nélkül, a nevetés vidámság nélkül, a hal víz nélkül: szárnyaszegett madár. Mintha arra lenne kárhoztatva az ember, hogy a Hold árnyékos oldalán vesztegeljen, ahonnan csak a sötétségre és a magányra nyílik kilátás…

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Pisquontuitban a tánc abból áll, hogy súlyunkat észrevételenül áthelyezzük egyik lábunkról a másikra.
A talpunk közben nem moccan.
A talpak között távolság öt centiméterrtől tíz centiméterig terjedhet.
A testsúlyáthelyezés illemtana mindenféle zenére és táncra vonatkozik, beleértve a szambát, a keringőt, a foxtrottot, a tvisztet, a shake-et és a beregi legényest. Születhet bármilyen új táncőrület, Pisquontuit könnyűszerrel móresre tanítja.
Ha a báltermet vállmagasságig átlátszó zselével töltenék meg, a párok mozgását az sem korlátozná. És ha már a zselénél tartunk, felérhet akár az orrlyukig, mert a táncosok úgysem beszélnek.

Kurt Vonnegut Míg a halandók alszanak

Továbbiak

Archívum