Egyszer majdcsak

megkapom a fő szülinapi irtónagy meglepetésem is, de addig is leírom, hogy a Dionysos Tavernája, ahol a jeles eseményt ünnepeltük,  még mindig jó hely.
Vasárnapi napon voltunk, ebédidőben, előre foglaltunk asztalt. Ez nem lett volna nagyon fontos, mert mikor megérkeztünk még volt két hely a teraszon, de később nagyon gyorsan benépesült. Szóval, ha biztosra akarsz menni, jobb a foglalás.
Kedves pincér terelgetett minket, rögtön hozták az étlapot és nem álltak fölöttünk egy óráig, míg kitaláltuk mit innánk. A bodzaszörp és a limonádé igazán jó, tudom ajánlani.
A választott ételeink a csirke souvlaki sült krumplival, kecskesajttal töltött gombafejek, cukkinivel, paradicsomos piláffal, sajttal töltött, bundázott padlizsánnal körítve és gyros .Ja, és gyümölcsleves és saláta.
Nem voltak kevesen, de hamar megérkezett az ennivaló. A gyümölcslevesen nem sok mindent lehetett volna kritizálni, talán egy kicsit édes volt, de én nem szeretek nagyon édesen semmit, úgyhogy nem vagyok mérvadó.
A souvlaki omlós volt, jóízű, krumpli is rendben. A töltött gombát kár volt így elnevezni, 2 db sampion árválkodott, kis kocka sajtokkal töltve a tányéron, a cukkini grillezett, ropogós, a picike darab padlizsán is igazán kellemes volt, de itt a picikén a hangsúly. A piláf rengeteg és hát, igen, nagyon finom. Nem túl tocsogós a paradicsomtól, de nem is száraz, az íze tökéletes. Sajnos nem tudom, mitől ilyen, de nagyon jó volt. Az eleje a leírásnak kritika ugyan, de mégis nagyon ízlett, csak a neve ne ez lett volna, mert ugye pont a névadóból volt eléggé jelentéktelen mennyiség a tányéron.
A gyros is teljesen rendben, amit ebben a műfajban lehet, az hozza, a pita szintén .
A saláta a mediterrán nevet viseli, kevés rukola, nagyon kevés madársaláta, répa, paradicsom, jégsaláta, pirított fenyőmag, olíva, reszelt sajt. Friss volt és rengeteg.
A két kisebb befogadású nem bírt a mennyiséggel, a legnagyobb leküzdötte a gyrost, de után furcsán fátyolos volt a tekintete. Én meg kénytelen voltam egy kis csapatószert magamhoz venni.
Utána még (egyszer élünk) egy torta roz nevű dolgot kértem, ami pirított mogyorós alapon málnakrém volt, tortaformájúra vágva. Az alapot majd megpróbálom reprodukálni, egész-és durvára tört mogyorók voltak valami nagyon minimális, szinte nem is látszó tésztaszerűvel összefogatva. A krém a tetején nem túl édes, pont illik a mogyorós alaphoz. A háromnegyedénél már éreztem, hogy elvérzek én ezen, úgy is lett, maradt belőle.

A pincérek kedvesek és gyorsak voltak, bár az nem volt annyira vicces, aki az alkoholt a ded elé akarta tenni, merő jópofaságból, hogy ugye ez a fiatalemberé lesz?? De ha ettől eltekintünk, nem volt semmi gond a kiszolgálással. Az meg külön nagyon dícsérendő, hogy bár elég gyorsan megszaporodott a vendégsereg, nem kellett órákig várni egy-egy fogásra.
A cehhel együtt egy kis tálka hideg, kimagozott görögdinnyét kaptunk, ami ugyan filléres dolog, de kedves gesztus, ajánlom a ilyesmit a többi vendéglátós figyelmébe.

Mindent egybevéve jó helyen jártunk, hétvége lévén még a terasztól nem messze zajló forgalom sem volt zavaró.
Legközelebb a hideg előételeket kóstolom végig.