1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?
Szántó György A kastély. Becsületből meg reménykedésből mindent végig szoktam olvasni, na ez kifogott rajtam.
Lehet, hogy megint meg kellene próbálni, azóta öregedtem 15 évet.
2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?
Egyet semmiképp sem tudok mondani. Minden korban más volt a nagy élmény. Gyerekként elsősorban és magasan a lista tetején bármelyik Gerald Durrell.
Egyszerűen nem tudtam letenni, imádtam, hogy olyan kedvesen őrültek és közben irigyeltem is őket persze.
A „beavatottak” közt ma is használatos szólás, hogy a fehér lánynak nem kell döfölés, meg hogy csak nézheted, ahogy a jasmakom lobog a szélben utánam:)
Aztán volt Verne, mint mindenkinek, Fekete István, mint mindenkinek és Arthur Ransome összes könyve.
Aztán olyan 15 évesen irodalomtanárom kezembe nyomta O. Henrytől a Visszaeső bűnöst , ami mai napig nagy kedvencem és hálás vagyok neki érte.
Később jött Hrabal és mindent vitt, a maga sajátos, keserédes, bolondos bölcsességével, búvópatakjaival, teljesen mesebeli, buggyant figuráival és fő helyen a Sörgyári capriccióval.
Volt Mester és Margarita korszakom, mint Lúdanyónak, volt Amadós, Karinthys, Austines, volt Macskabölcsős, popcsajos-Hornbys, Whartonos, Anne Tyleres, Jostein Gaarderes-narancsos lányos.
Ráadásul mindegyik tart a mai napig, megfejelve egy kis Alice Munroval, Anna Gavaldával, ezzel-azzal, Bacherrel.
William Wharton Madárkája, az Éjfélre kitisztul, a Búcsú a szerelemtől, ami az egyik legkülönösebb, megható és felkavaró élmény a mai napig, Keyes Száll a kakukk…-ja, a Virágot Algernonnak, Maughamtól a Színház, A 22-es csapdája, meg jobb is ha leállok, mert csak egyről volt szó, de ezek mind emlékezetes és sokszor újraolvasott darabok.
3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?
Megint csak Lúdanyót tudom citálni, a Kóma nálam is ilyen borzongatós volt, a másik, ami hasonló, King Tortúrája.
Egyszerűen majd’ összecsináltam magam tőle.
Egyedül voltam otthon, este olvastam, ráadásul nem tudtam letenni.
Brrrr.
Némelyik McBain sem volt kutya.
De mostanában nem olvasok ilyesmit.
Öregszem, vágyom a békére, fotelba gömbölyödni a tűz mellett, nem idegborzolós könyvvel az ölemben.
4. Mit használsz könyvjelzőnek?
Van több nagyon csinos könyvjelzőm, pl. olyan, amin macska púpozza a hátát a könyv tetején, amikor összecsukom.Nem használom sosem.
Jegyzetlapok, papírzsebkendő, belépők, jegyek, névkártyák . Most épp egy repülőjegyet nyűvök.
5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?
Bármikor.
Mindig.
Könyv nélkül nincs nap.
Este sem.
Meg éjszaka.
6. Mi volt az első könyved, amit olvastál?
Már nem tudom, talán a Tarka-barka. Vagy az Aranyláncon függő kastély.
7. Puha kötésű vagy kemény fedeles? (Úgy általában, nem az előző kérdéshez kapcsolódik.)
Mindegy, nem fontos. Bár a keményfedelűt jobban szeretem. Az viszont végletekig fel tud bosszantani, ha nagyon nincs belső margó és olyan keményre van fűzve, hogy két kézzel kell tartani olvasáskor.
Ilyenkor szét szoktam nyomorgatni szegény könyvet, hogy ne csukódjon össze. Ennek következtében van néhány gerincroppantott könyvünk.
8. Mit olvasol most?
Ulickaja: Daniel Stein, Dan Brown: Az elveszett jelkép, Kipling: A száz bánat kapuja, Lloyd Jones: Mister Pip, C. Bronte: Jane Eyre, Mark Twain: Utazás az egyenlítő körül.
9. És hányadik oldalon jársz?
501 (mindjárt vége), 167 (szenvedek vele), 302, 119, 51, Twaint nem tudom, az autózós könyv.
10. Rajta hagyod a „kezed nyomát” a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)?
Firkálás szóba sem jöhet, nagyon utálom, ha egy könyv össze van rondítva. Már leves közben sem olvasok, mert nem mindegyiknek állt jól a pöttyös.
De azért néha ér baleset, mert ha nincs társaságom táplálkozás közben, akkor a legjobb jó olvasni.
11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?
Aminek az elején hullámzó hajú Loreley van, izmos felsőtestek és szögletes állak, esetleg egy kis arany felirat, azt kikerülöm.
De ez szélsőség, egyébként nem igazán érdekel.
Az viszont bosszant hogy mostanában egyre rondábbak szerintem a borítók, igénytelenedik a kivitel.
Mert pl. milyen jó, hogy a Steines könyben van könyvjelző, nyomdahiba viszont meg nincs.
12. És az oldalszám?
Bizonyos esetekben igen, de a jó könyv vastag. Amelyik vékony, az is lehet jó persze csak nem olyan sokáig.
A tartós öröm mégiscsak jobb, mint a pillanatnyi.
13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?
Nagyon ritkán, inkább akkor, ha idegesít egy könyv és birkózom vele. Akkor reménysugárilag szoktam belenézni kicsit arrébb.
14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?
Sok.
15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?
14 évesen Mikszáth és Móricz volt a kedvencem, mikor máskor. És imádtam a kádban olvasni. Valami nagyon vastag, nehéz könyve volt valamelyiknek. Könyvtári.
Megmártottam.
Nagyon.
16. Eladod-ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?
Ősszel adtam egy ismerősnek a kisbabás könyveinket. Kicsit fáj a szívem értük, de nekünk már nem kell.
Egyébként foggal-körömmel.
Igyekszem csak olyat venni, amit érdemes megtartani.
Viszont lassan nem férünk el a könyvektől.
17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyen?
Nálunk nincs budi.
Különben is, ez már volt kérdés, nemér ugyanazt háromszor.
18. Tényleg, olvasol a mosdóban?
Kádban fetrengésnél alapvetés. Az ér?
Különben is. Budi?? Mosdó??
19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót (ha ideírod a blogodat, megverlek)?
Tavaly óta moly vagyok. De oda sem sikerül mindig elkönyvelnem, miket sikerült beharácsolni.
Nem írom ide a blogom, mert annyira jó fej vagyok.
+1.: még valami hendikep?
Nem nevezeném hendikepnek, hogy a könyvek a gyengém.
Semmiképp nem hasonlítanám a sütihez, ugye nem kell mondanom, hogy az mennyire jobban hizlal.
Mellesleg van egy kérésem a T. Olvasókörhöz, meg bárkihez.
Nagy erőkkel és régóta keresem Yann Martel Pi élete c. könyvét.
Ha valaki tud fellelhetőséget, most készül kidobni, nyolc van neki pont ebből, utálja, mint varjú a rohadt tököt, értesítsen.
4 hozzászólás a(z) “Könyvekről, de most már tényleg” című bejegyzéshez
Whartonért örökre hálás leszek Neked!
A madárka, és a Búcsú a szerelemtől
valóban maradandó élmény.
És persze a többiért is, amit Tőled kaptam ajánlásba.
Arany szíved van Cserke, ugye tudod, hogy tudom…? Azóta is bánt, hogy én semmit se , cserébe… :(
De most már csak egy dolog körül járnak a gondolataim, viszont ami késik, nem múlik, és amúgy se felejtek :)
Anyámlánya, mindig örülök, ha másnak ugyanúgy élmény.
Hogy Neked is, annak meg duplán.
Néha tényleg ilyen egyszerű, nem igaz?