Mcuzi wa choroko
Lencse kókusztejben (Mchuzi wa choroko)
20 dkg vörös-vagy másmilyen lencse
1 közepes hagyma kockázva
maréknyi olajban eltett paradicsom felaprítva (eredetileg 1 közepes paradicsom, összevágva)
1 kk kurkuma
1 kicsi chili, magok nélkül, összevágva
só
2 dl kókusztej
tálaláshoz
1 tk reszelt fokhagyma
1 kk római kömény egészben
olaj
citromlé
Ha nem vörösből készül, be kell áztatni előtte a lencsét. Vörösnél erre nincs szükség.
Lábasba került a hagymával, chilivel, kurkumával, paradicsommal, sóval, annyi vízzel, hogy fedje. Menet közben pótolni kell, nem jó ha sok van rajta, de ha nem pótolod, leég. Amikor már kezdett puhulni, akkor a kókusztejjel öntöttem fel.
A vöröslencse hajlamos a még nem jó-már nem jó állagot felvenni, magyarul gyorsan szétfő. Ha sikerül a megfelelő pillanatot elkapni, akkor úgy fest mint a képen, még viszonylag sok szem van egyben, de már puha.
Kevés citromlét kevertem el benne, hogy épp csak érződjön.
Állagilag főzelék, élményt tekintve elmondható, hogy érdemes időnként a megszokottból kibillenni, mert jó dolgokra lelhet az ember.
A tálaláshoz a fokhagymát és a köményt kevés olajban megpirítottam, ez került a tetejére.
Ha van, mehet rá friss koriander is.
Mi a kókusztejes kenyérkével ettük.
És hogy ez itt hogy kerül ide?
Egyrészt, mert nagyon tetszik.
Másrészt meg apropója is van.
Ha valaki kísérőkkel megy föl (másképp nem is lehet) a Kilimanjarora, sőt, még szakács is akad a csapatban, akkor feltehetőleg valami nagyon hasonló dolog legalább egyszer kerülni fog a tányérjára.
És a túra végén a megkönnyebbült hordárok és a stáb többi tagja felsorolásra kerül és a nagy bwanák érdemeiktől
függően kiosztják a borravalót.
A hordároknak pl. azért, mert a nagy sportos hegymászásban vitték helyettük az összes cuccot.
Fejenként 15 kilót, mellesleg eléggé alulöltözve.
És akkor ezek a helyes helyiek, attól függően, hogy mennyi pénzt kaptak, különböző intenzitású lelkesedéssel eldalolják ezt.
Ha annyit kapnak, hogy pont nem halnak éhen belőle, még a Jambo bwana címűt is eléneklik.
Hát.
Egy ilyen bwana hozta nekem a szakácskönyvet onnan, bár nem a fent vázolt rabszolgatartó-jellegű, csak egy kis egyszerű bwana,
aki tudta, mit kell nekem onnan hozni.
Hozott egy aprócska, valamilyen fonattal bevont dobot is.
Meg a valamilyen fonatokból kikelő, azonosítatlan lényeket is, amik viharos sebességgel szaporodtak a gyerekszoba plafonján.
Azé’ hakuna matata.
Apropója van? Mikor indulsz?
Az az apropója, hogy ilyet csináltam:)
Ez az, én is pontosan valami ilyesmin törtem a fejem, te meg már írod is!
Érdemes sárga lencsével is próbálkozni, bár itthon nem mindenhol kapható. Félúton van a vörös és zöld között, persze nem csak a színskálán, hanem viselkedésben is. Nem kell áztatni, viszont később puhul, mint a vörös, és jobban egyben is maradnak a szemek.
Nem tudsz valahol Puy-i lenécsre méltányos árú beszerzési helyet?
Nekem most barna és fekete volt ezen kívül. A barnához nem volt időm, a fekete meg bár finom, időben a kettő közt van, de az idő amúgy is gyászos, jobban kívántam ilyen színű ételt.
Sajnos nem, pedig engem is érdekelne.
Feketét már kóstoltad? Az is nagyon jó.
Feketét még nem. Valamiért nem szeretem a fekete ételeket, biztos a színe miatt. Pedig nagyon ki kéne próbálni a tintahalas fekete tésztákat is.
De nyilván a medvecukor volt az utolsó fekete kaja, ami rossz emlék, és azóta semmi ilyet.
én sem ettem még feketét, de már itthon is láttam, a müllerben. puy-i lencsére én is vevő lennék, de eddig csak mondjuk camargue-i vörös rizst láttam, ami arról a tájékról való. (meg fleur de selt, ennyi)
Lorien, mély nyomokat hagyott a medvecukor a lelkedben, látom:)
Én sem szeretem egyébként. Meg amúgy a fekete ételeket sem, de a lencse sem lesz fekete, ha megfő, mint a hogy a puy sem zöld igazán.
De tényleg nem annyira gusztusos.
Az íze viszont jó.
Starfokker, vörösrizst meg én nem láttam, pedig biztos jó. A lencsét egyébként nem itthon vettem, de gondolom van a szokásos helyeken itthon is.
Müllerben még nem jártam, lehet ilyesmiket is kapni ott?
a müllerben annyi minden van, hogy alig merem betenni a lábam, félig csukott szemmel, mer’ a sok cucc folyton beugrál a kosaramba ;)
most akkor marokkóba megyünk tagine-ért, vagy megmásszuk a kilimanjarót?
Ezek szerint, ha arra járok, félig csukott szemmel azért érdemes bemenni:)
Én nem bánom, hogy hová megyünk, csak süssön a nap. Már egy hete nem láttam.
viccelsz, olyan dolgok vannak ott, hogy csak csuda… chai teák, magok, aszalt cuccok, lisztek, amit akarsz:D múltkor például quinoát szereztem be ott, amit még nem is láttam itthon (csak londonban, de ott ettem is:) )
Starfokker, csak csigázzatok, hogy kénytelen legyek elvándorolni valamelyikbe. Mellesleg egyik sincs közel:)
Quinoát bioboltban kapsz, csak azért ne menj olyan messzire:)
még durum búzadara is van! meg gömbölyű szemű bio rizs, meg tönköly búzadara, és a fehér teájuk a legfinomabb tea amit valaha ittam!
jóvanna, én még nem láttam itthon… különben is, Nektek Fővárosi lakóknak könnyebb dolgotok van:))))
Chilii, ne csigázz. Most néztem, hogy nálatok kettő is van, így könnyű.
Starfokker, ha ezt a részét nézzük, mindenképp:))