gasztro, állatok, utazás…időnként meg csak úgy jár a szám…
Van nekem egy barátom, akit erős irodalmi vénával áldott meg a sors…
Tőle kaptam ezt a verset.
Mivel nem akar még a tömegek elé állni, a nevét kipontoztam:)
Óda a tegnapi vacsorához
2008 május 28
2008 június 2
2014 június 2
2014 december 16
2016 december 20
2020 május 23
Lebovitz csokis kalácsa, a babka
2016 december 2
Édesburgonyás kovászos kenyér és az almakovász
2020 április 25
2016 szeptember 15
2016 november 29
Úton: Joshua Tree-től Kingmanig (avagy Call me honey)
2016 szeptember 8
2016 augusztus 23
2009 november 27
MancsMűvek
KicsiKert
Cserkókám, micsodanő vagy!!!!! Még versetr is írnak a konyhaművészetedről!!!!
:-)
Hát, remélem, ha nekem írta volna, úgy szólna, hogy minden rész finom benne ;)
Basszus, a blog neve is megvaltozott?!
Aki feed-en keresztul olvas, az azt látja ám, hogy március 3-a óta nincs új poszt, merthogy a feed címe is változott!
Én meg már épp írni akartam, hogy szokatlanul nagy a csend feléd…
Meg ám:), a feedet viszont nem lehetett úgy megoldani, hogy a régiről ide mutasson, úgy mint a linkeket, meg a keresőt, hogy a cseresznyekert.blog.hu-val is ide irányít. Látom én is statisztikából, hogy az rss-en keresztül olvasók száma lecsökkent, de majd csak rájön más is, hogy azért megvagyok:)
Nem indultam a VKF-en. Viszont tegnap este krumplifözeléket föztem teljesen véletlenül. Ennyi erövel be is posztolhattam volna…
Nagyon jól nézki ez a krumplifánk, maradt még vagy megették a kollégák a maradékot is? Ja, tavaszolt a húgom, de a blogunk még így is elég szegényes. India jön, csak legyen mindenkinek elég türelme kivárni…
Van még fánk vagy a t. kollégák már megették mindet az utolsó morzsáig?
Orsi, a Nérósban mindenre megfeleltem:)