Még szoknom kell
Ha az ember egy anya, más anyaszemélyekkel is kapcsolatba kerül így-úgy.
Persze, ha nem egy anya, akkor is, de ez olyan speciális anya-anya dolog, ha már osztálytársanyáról van szó és egyebekben nem mutatkozik meg a kapcsolat.
Ha csak nem azt az enyhe ellenszenvet tekintjük, ami, kénytelen vagyok bevallani, felőlem irányul a másik anyaszemély felé.
Megvan a jó oka ennek is, mindegy mi, a gyereket történetesen kedvelem, de becsszó nem mutatkozik másban, mint a mérsékelt távtartásban.
Köszönünk, mosolygunk, időnként pár szó, ennyi.
Ámde az utóbbi időben a szokásosnál több impulzus érkezett az említett személy felől, minden alkalommal kitartó beszélgetés, mondhatni ragaszkodás a végletekig.
Furcsa, dehát az ember kénytelen beletörődni, mennyire egy helyes személy, van az az alattomos sármja, ami nem biztos, hogy mindenkinek elsőre kitetszik, van ilyen, ezzel együtt kell élni.
Kicsit terhes, némi üldözési mániával is jár adott esetben, mert hanghatár esetén már fennakadok a hálón, ha nem akarok udvariatlan lenni.
Mit lehet tenni ilyen esetben, az ember lánya udvarias, végighallgat, bólogat, nem érti.
Előbb-utóbb azonban minden rejtély pucérodik, hát ez is.
Szokás az én Drága Sarjam iskolájában, hogy a nyolcadikosok keringőznek, szép báli ruhában, miegymásban, szóval ahogy azt kell. Nem kötelező, aki akar.
Eljött a mi időnk is, KisebbHős hosszan tusakodott magában, majd hatalmas bölcsességet tanusítva közölte a töprengés végeredményét: nincs nagy kedve, de megbánná, ha nem, mert ugye a pillanat egyedi.
Az érintetteken, beleértve a szülőket is, már év elején eluralg a vad hisztéria, ki tanít be, mit vesznek föl, mikor legyen, amikor a bolygók együttállása is megfelel.
És a legfontosabb: a zsákmányolás.
Értsd: kinek ki lesz a párja? Melyik fiú kinek jut? Mert ugyan felesben vannak, de a lányok meg válogatnak, ugye.
A szülői értekezlet egyik sarkalatos pontja is ez volt, de előtte még átestem fent említett anya vegzálásán, nagy mosolyokkal körítve.
Volt egy kis pengevillogtatás (értsd: a lányosanyaszemélyek majdnem leölték egymást amiatt, melyik kölcsönző jöhet be esélyesnek, milyen színű cuccba legyenek a csajok burkolva?).
Könnyű a fiús anyák helyzete, van az a kis pinngvinjelmez és kész, így aztán én szépen hátradőlve borongtam miközben ők tarkóra mentek.
Miután végetért a vérfürdő, akarom mondani, megbeszélés, fenti anya rámugrott.
De tényleg, majdnem szabályosan, testcsellel akadályozott a kijutásban.
“Tudod már kivel táncol a fiad? Egyáltalán táncol? Mertaz énlányom márnyáróta emlegetihogy atefiaddalszeretnetáncolni és táncolafiadés kivelfogtáncolnihatáncol???Mertazénlányommárnyáróta és magasságban is stimmelnek és táncolafiad? Mert egész nyároneztemlegette, hatáncolazénlányomszeretnevele, mert már nyáróta és kivantéve a falra hogy táncatefiaddal és táncolafiad és kivel ha igen???????Merhatácolafiadakkor táncolhatnaazénlányommal, mertmáregésznyáron és ha táncolkiveltáncol mertazénlányomszeretne vele és táncolafiad??”
Ennyit az én alattomos sármomról.
(Valamint megképzett a szemem előtt a jövő. Kénytelen leszek undok nőkkel is barátkozni (meg ők is velem, nem lehetett ez könnyű neki sem, de ugye egy anya mire nem képes) mert az én gyerekem (akihatáncolkiveltáncol) már abban a korban van, hogy vetélkednek érte.
És képes lesz olyan csajokkal kezdeni, akiknek nem bírom a szülőit.
Az utcán előttünk csellengő kiscsajok szinte már fel sem tűnnek.
Ezt még szoknom kell.)
Oltári … Látom magam előtt a jelenetet, megvidámítottad a napom!
Jaj de jót röhögtem:) Köszi a posztot!
Ez nagyon jó! Hangosan röhögökaz irodába, még jó hogy egyedül vagyok :-))
És tényleg, a fiad mitszólt?
Hehe, ez jólesett, akkorát vihogtam, hogy nna! :D
Másfelől meg ajjaj, már 8.-ban is ez megy??? És én lányos anya vagyok, te jó ég, én is ezt fogom csinálni x év múlva??? Mindig úgy rühelltem ezt a felhajtást a ruhák körül… :-/
Remélem, KisebbHős a sarkára áll és dönt! Ha már neked ennyi mindent szoknod kell!:-)))))
…suhogva, keringtek, szálltak a magosba
most látjuk, hogy milyen óriás vagy :))
lúdbőrős a hát az idegenanyaparfümillatától :D
:o)))
Volt nekünk egy távoli rokonunk, aki egy eléggé csélcsap fiacskával rendelkezett. Egyszer azt mesélte: “Hát az Isti kéthetente más lánnyal állít be, de én igyekszem mindegyikkel kedves lenni, ki tudja, melyik lesz a menyem…”
Szóval készülj a legrosszabbra, annál csak jobb lesz.
Nagyon jót szórakoztam, köszömöm. :-)
Én csupalánycsaládból származom, remélni merem csak, hogy nem voltunk ilyen rémesek.
@olzka, nem az idegenanya ellen van kifogásom, úgy általában. Csak pont ő…, bár méltányolom nála az anyai igyekezetet:)
[pommepomme](#10873368) , bölcs rokonaid vannak:)
És edzem magam, de tényleg, csak mindig úgy járok, mint Moldova öreg bácsija, akit felvittek repülővel…
@TTNora, én is:) És én is csupalány családban nőttem fel,és én is csak remélem.
Egyébként nem gondolom ám rémesnek, sőt. Kicsit szimpatikusabb lett. Biztos nem volt könnyű rávennie magát, hogy így megtámadjon, de hát mit meg nem tesz egy anya:))
@Ízbolygó, állandóan a sarkán álldogál:) És könnyen beszélsz, most még.
Aztán mikor a fiúkat-csajokat (és anyai tartozékaikat) úgy kell elhessenteni, majd nyilatkozzál újfent:D
[Kriszta](#10873004) :D
Igen, már 8-ban is, de van ahol normális iskola van, hátha ott felétek is. Egyébként tényleg nem kötelező, legalább annyi.
Nem tudom, mit fogsz csinálni, ha belenőtök, lehet ők már Vegasba fognak elugrani rulettezni egyet:)
És itt imádják a csajok a felhajtást a ruha körül, alig várják…
[Snöcy](#10872989) :D
Nagy kegyesen beleegyezett, szép a kislány ugyanis:)
[Ildy](#10872956) , nincs mit:)
@timus,vicces volt, tényleg, beszorított két pad közé:)