Hogy micsoda, annak az eldöntése megint problémás. A receptet Granttól kaptam, a napfényes Kaliforniából küldte, a napfény helyett, amit igényeltem nála.
Az ő titulusa szerint: self-saucing pudding, hát ugye nálunk a puding nem annyira ezt a fajta édességet jelöli, akkor meg mi legyen?
Grant egyébként tök jó fej, 207 cm magas, a súlya is ehhez van passzítva és megható gyengédséggel kezeli a szuflékat, habverőt, miegyebet. Hobbi szakács egyébként, de annak rettentően lelkes.
Ezt a sütit (?) is erősen ajánlotta, muszáj volt kipróbálnom.
Nagyon egyszerű és hamar összeállítható, ráadásul a Kolombusztojására is rátaláltam ennek kapcsán, tiszta haszon.
Kicsit a cukorból lecsíptem, meg történt ez-az még vele, de azért hasonlít az eredetire.
Kávészószos csokoládés sütemény (puding)
25 dkg finomliszt átszitálva
1 csapott tk sütöpor
10 dkg nádcukor
6 dkg vaj
kb. 1 dl tej
10 dkg jófajta étcsoki, legalább 60 %-os
tetejére
3 dkg barna cukor, a ragadós fajtából
1 tk kakaópor
2 dl feketekávé
Lisztet összekevertem a sütőporral, cukorral. Csokit gőz fölött összeolvasztottam a vajjal, hozzáadtam a liszthez, elkevertem. A tejjel lazítottam, nokedlitészta állagúnak kell lennie.
Másfél literes forma kellett volna a sütéshez, nekem csak fél literes van, ezeket használtam.
Egyszerűbb egyben sütni, mert akkor nincs gond, hogyan osszuk szét a tetejére való cuccot, de azért így sem olyan nagy ügy.
Én csak kétfelé osztottam, úgy láttam, jó lesz az úgy.
Azért a formákat tepsibe tettem, úgy kerültek sütőbe, nehogy úgy járjak, mint múltkor.
(Fahéjas-dúsan vajas kelt csigákat sütöttem, levehető aljú formában.
Majdnem ki kellett a vegyvédelmet hívni, olyan pusztító füstöt sikerült generálni a sütő aljába kicsorgó matériából. Rendesen szúrt a torkunk tőle, hát ha már valamit előállít az ember, csinálja rendesen.)
Én kikentem vajjal a formákat, mert ki akartam borogatni, akinek nem fontos, megspórolhatja, lehet kikanalazni is. Na, szóval 2 db. fél literes formába ügyeskedtem a masszát és szép igazságosan elosztottam a tetejére valókat . Fele kakaópor és cukor került mindkettőre és a tetejére öntöttem a szintén elfelezett kávét.
40 perc a sütőben, 180 fokon (nem folyt ki semmi) és készen is van.
Melegen is jó volt, hidegen is, kávémániás barátnőm imádta. A kávés-kakaós-cukros öntet jó kis ragadós szószt képezett rajta-körülötte.
Készült aztán tejcsokis is, itt a képen a homályos előtérben, ami a Kolombusztojás lett kisvártatva, de erről máskor.
Hasonló készült valamikor Lúdanyónál és Vestánál, akik szintén gondolkodóba estek, mi a nyavalyának lehetne titulálni, ha az ember hű akar lenni a forráshoz.