Kávészószos csokoládés
Hogy micsoda, annak az eldöntése megint problémás. A receptet Granttól kaptam, a napfényes Kaliforniából küldte, a napfény helyett, amit igényeltem nála.
Az ő titulusa szerint: self-saucing pudding, hát ugye nálunk a puding nem annyira ezt a fajta édességet jelöli, akkor meg mi legyen?
Grant egyébként tök jó fej, 207 cm magas, a súlya is ehhez van passzítva és megható gyengédséggel kezeli a szuflékat, habverőt, miegyebet. Hobbi szakács egyébként, de annak rettentően lelkes.
Ezt a sütit (?) is erősen ajánlotta, muszáj volt kipróbálnom.
Nagyon egyszerű és hamar összeállítható, ráadásul a Kolombusztojására is rátaláltam ennek kapcsán, tiszta haszon.
Kicsit a cukorból lecsíptem, meg történt ez-az még vele, de azért hasonlít az eredetire.
Kávészószos csokoládés sütemény (puding)
25 dkg finomliszt átszitálva
1 csapott tk sütöpor
10 dkg nádcukor
6 dkg vaj
kb. 1 dl tej
10 dkg jófajta étcsoki, legalább 60 %-os
tetejére
3 dkg barna cukor, a ragadós fajtából
1 tk kakaópor
2 dl feketekávé
Lisztet összekevertem a sütőporral, cukorral. Csokit gőz fölött összeolvasztottam a vajjal, hozzáadtam a liszthez, elkevertem. A tejjel lazítottam, nokedlitészta állagúnak kell lennie.
Másfél literes forma kellett volna a sütéshez, nekem csak fél literes van, ezeket használtam.
Egyszerűbb egyben sütni, mert akkor nincs gond, hogyan osszuk szét a tetejére való cuccot, de azért így sem olyan nagy ügy.
Én csak kétfelé osztottam, úgy láttam, jó lesz az úgy.
Azért a formákat tepsibe tettem, úgy kerültek sütőbe, nehogy úgy járjak, mint múltkor.
(Fahéjas-dúsan vajas kelt csigákat sütöttem, levehető aljú formában.
Majdnem ki kellett a vegyvédelmet hívni, olyan pusztító füstöt sikerült generálni a sütő aljába kicsorgó matériából. Rendesen szúrt a torkunk tőle, hát ha már valamit előállít az ember, csinálja rendesen.)
Én kikentem vajjal a formákat, mert ki akartam borogatni, akinek nem fontos, megspórolhatja, lehet kikanalazni is. Na, szóval 2 db. fél literes formába ügyeskedtem a masszát és szép igazságosan elosztottam a tetejére valókat . Fele kakaópor és cukor került mindkettőre és a tetejére öntöttem a szintén elfelezett kávét.
40 perc a sütőben, 180 fokon (nem folyt ki semmi) és készen is van.
Melegen is jó volt, hidegen is, kávémániás barátnőm imádta. A kávés-kakaós-cukros öntet jó kis ragadós szószt képezett rajta-körülötte.
Készült aztán tejcsokis is, itt a képen a homályos előtérben, ami a Kolombusztojás lett kisvártatva, de erről máskor.
Hasonló készült valamikor Lúdanyónál és Vestánál, akik szintén gondolkodóba estek, mi a nyavalyának lehetne titulálni, ha az ember hű akar lenni a forráshoz.
És muszáj Kolombusz tojását használni a recepthez? Tanyasi magyar nem jó? És ha nem, hol van amerikai delikáteszbolt ahonnan beszerezhető?
Milyen régóta szemezek egy hasonlóval…
Kávé és csoki együtt.. 5ös csomagolású Pocket Coffee egyszerre…
@”saját levében” , most ez komolyan probléma, ebben a mai világban? Neten tudsz rendelni, megadjam, hol?
[piszke](#10979877) , hogy rátapintottál az én randa kis titkomra azzal a kávés csokival…
És akkor térjünk vissza a fahéjas kelt csigák mintegy mellékelten közbeszúrt, nem eléggé részletezett, de nagy fontosságú témájára.
PONTOSAN ezt akarok sütni napok óta. Csak nincs receptem. Cserke, mondd, vajon mikor lesz?
A kávés coskis izére ott fent meg majd még visszatérek, de most halaszthatatlan fahéjascsigázósban vagyok.
Ezek után semmi más nem lehet a neve, mint kolumbusztojás! Biztos vagyok benne, hogy akár forma nélkül is megállna a hegyén!
Mi ez a kolumbusztojása-dolog? Nem értem, nem értem, nem értem!
Hát hogy Kolumbusz kapitány kikötött valahol Kubában, és lerakott néhány tojást a homokba. Azóta sem tudni, hogy tényleg ebből emelkedett-e ki az amerikai kultúra, vagy már eleve ott volt?
Amíg a helyiek a válaszon agyalnak, addig is nádcukros, kakaós édességeket fogyasztanak, mert cukor és kakaó biztosan előbb volt ott, mint a tojások.
Én pedig erre a történetre gondoltam:
Egy XVI. századi forrás szerint Kolumbusz, első felfedező útját követően, 1493-ban, Mendóza bíboros vendége volt. A híres utazó tiszteletére a főpap vacsorát adott. Itt vetődött fel, hogyan lehetne márvány asztalon egy tojást függőlegesen felállítani. Meg is próbálták, de senkinek sem sikerült. Ekkor Kolumbusz beütötte a tojás alját, és az így megállt.
Valójában ez nem Kolumbusszal történt meg, de a történet spanyol eredetű. Akkor használják ezt a szólást, ha látszólag nehéz, valójában azonban könnyen megoldható feladatról van szó. Szóláshasonlat formájában: Olyan egyszerű ez, mint a Kolumbusz tojása.
De tegnap óta arra gondolok, hogy kávékrémes kolumbusztojás, meg csokikrémes kolumbusztojás, citromkrémes kolumbusztojás…
Jó, jó,tudom :)
Cserke! Jól megmixeltük neked itt a pickleseket, ugye?
Lehet, hogy Cserke már be sem mer lépni a saját blogjába ? SL,ne írjuk neki ide még valamit,mondjuk a gordiuszi csomóról ? :)
[zsuzska](#10980247) , szerintem azóta megoldottad:)
Elég jó volt, ha nem tekintjük, hogy kis híján megfulladtunk a füsttől.
Elég elvetemült ötlet volt egyébként, majd talán elmesélem.
Jaj, hát ha elmesélem, fele ennyire nem lesz érdekes, mint ezek a jó kis agymenések.
S.L., neked jár a levehető ajtajú, meg Vestának is, esetleg még kaphattok egy kis kolombusztojást is, ha legalább ilyen jók lesztek karácsonyig.
És tényleg jól megmixeltétek:)
Vesta, nem teheted, hogy így hagysz magamra, megfosztva a csomózás lebilincselő történetétől!