Kölcsönvett túrós
Partizán Orsinál (Kalinka) láttam a receptet, német specialitás. Van, ami rögtön megfog, ez is egy ilyen süti volt, ki kellett rögtön próbálni.
És jól is tettem, hamar megvan, egyszerű és finom.
A receptet csak azért írom be, mert egy kicsit változtattam rajta.
Túrós-mazsolás süti
6 dkg puha vaj
3 ek cukor
25 dkg túró
2 púpos kanál tejföl
25 dkg sima liszt
1 zacskó sütőpor
egy nagy marék mazsola, beáztatva
1 tk vaníliakivonat
A vajat a cukorral habosra kikevertem, hozzáadtam a tejfölt és a túrót és botmixerrel simára mixeltem. Ez persze elhagyható, ha krémes a túró, nem darabos, valamint abban az esetben, ha nincs olyan családtagunk, aki nem szereti a túrót, ha tud róla.
Liszttel elkevertem a sütőport, összedolgoztam a túrós masszával.
Mikor szépen összeállt, hengerré ügyeskedtem és kb. 1 1/2 centis korongokra vágtam.
12 db lett belőle.
160 fokon sütöttem, légkeverésen.
Melegen nem ízlett annyira (a mohóság büntetése), de kihűlve annál jobban.
Múlt héten készült darabos málna-meggy öntettel és lekvárral is nagyon finom, de csak úgy anélkül is.
Erről a sütiről A. barátnőm jut eszembe , meg a lélek sötét bugyrai.
Pár évvel ezelőtt elmentünk együtt nyaralni családilag.
Egyik este elég sokáig dajdajoztunk, aztán mikor ciheltünk volna befelé, barátnőm lépett be először a házba. Utána mentek volna a gyerekek, de egy vad mozdulattal kilökte őket és közben irtó hangosan azt üvöltötte: "túró, Túróóó, TÚRÓÓÓ !!!"
Én nem tudtam, mit látott odabent, szemem előtt megképzett, hogy egy kardfogú tigrissel nézhetett össze, esetleg egy vérszomjas pocok a riadalom oka. De mindenképp valami nagyon borzalmasnak kell lennie, nem egy zacskó túrónak, mert egy kivételesen bátor nőről van szó, aki egy ilyesmi tejtermékkel gondolkodás nélkül harcba száll.
Hát nem.
Nem tigris, nem pocok, de még csak idegen ember sem.
Hangyavonulás volt. Keresztül a házon.
Hangyafóbiája van.
Ez akkor derült ki számomra is.
Semmitől nem fél, de a rettenetes hangyáktól igen.
Van aki pl. a gilisztától menekül, hát istenem.
Vannak ilyen dolgok.
De azóta a túróról mindig ő jut eszembe, meg az, hogy ismerhetsz évek óta valakit, azért érhetnek még meglepetések.
Pl. hogy milyen remek jó, erős tüdeje van.
(A túrót a mai napig nem értem.)
A túrós sztorin most nagyon jót nevettem. Emellé az esős idő mellé éppen ez kellett. Köszi:)
Egészségedre:)
Szerintem nagyon kreatív blogger vagy Cserke, és ezért kapsz is tölem egy kitüntetést a mellyedre! ;o)
hangos rohogesre (nincs ra kulturaltabb szo) kesztettel egy internetkavezoban. Hat van benned tapintat???
Zsuzska, nem is értem. És igen, nagyon tapintatos egy nő vagyok.
úgy látom más is kölcsönvette ezt a receptet:
http://www.origo.hu/noilapozo/receptek/20080729-turos-pogacsa-recept.html
Ööö, nem is tudom, mit is mondjak erre…
Minden esetre Orsi meg az én képem is szebb, minden hencegés nélkül állíthatom a nevében is.
én is meglepődtem!!!
Bemásolom, hogy mit írtam erröl kommentben a saját blogunkban:
“Persze az origós nem ugyanaz a recept, mert hiányzik belöle a tejjel való lekenés… Ha-ha. Legyünk jóindulatúak és nagyvonalúak és higgyük azt, hogy az e&t-böl másolta a receptet, nem töled vagy tölem :-) Vagy ez is olyan, mint egyes nagy világtalálmányok, amit egyszerre, egymástól függetlenül találnak fel. Az utókor majd egy lapon fogja ezt a túrós zsemlét/pogácsát a kerékkel, papírral, atombombával stb. említeni.
Vagy mondhatjuk azt is: már olyan jó recepteket írok, hogy szakácsok, ha kifogynak az ötletekböl, engem másolnak :-))) Jót tesz az önbizalmamnak.”
Meglepö és mulatságos. A képeink meg úgyis szebbek :-))
Igen, megvan:)
Látod, egyből egyformán koppintottunk, én sem kentem le…